Nagykároly -Érmindszent – Sződemeter 2013. 08. 31.
Erdélyt nem lehet megunni! Immáron negyedik alkalommal döntött úgy a tagság, hogy éves kirándulásunk úticélja ismét Erdély legyen. Felkerekedtünk tehát ezen az augusztusi szép napon, hogy nagyjaink lábai nyomát, Ady Endre és Kölcsey Ferenc bölcsőhelyeit megkeressük.
Nagykárolyt elhagyva úttalan utakon, kukoricatáblák, parlagon hagyott földek mentén egyszer csak feltűnt Adyfalva fehér templomtornya. Érmindszentre érkeztünk. Kicsi falu, régi portákkal, mintha megállt volna az idő a költő gyermekkora idején.
A „hétszílvafás” bírtok, bizony nagyon lepusztult állapotban volt. Némi remény töltött el bennünket, hogy a kerítésén hirdette az „uniós”tábla: felújítják a kúriát. A szülőházat már szépen rendbe rakták, eredeti zsuppfedeles tető, fehér falak, régies kis ablakokkal, muskátlival.
A bírtok közepén felállított emlékművet megkoszorúztuk, és Ady műveiből idéztünk.
Sződemeter felé sem volt jobb az út, és elgondolkodtam: innen indulni, és lenni valaki, világhírűvé válni, nem volt könnyű feladat.
Kölcsey szülőháza ma lelkészi kúria, így az utca másik oldalán berendezett „kis” emlékszobában találtuk meg írásait, a Himnusz sorait eredeti kéziratban. A portán álló, valaha míves belsővel rendelkező református templom felújításra szorul. Udvarán Kölcsey bronz szobra áll, ahol elénekeltük a Himnusz első versszakát, majd Gécziné Évike szavalta tovább, lassan mindnyájan csatlakozva hozzá, messze zengett a hangunk. Megborzongtunk a hely és a vers adta ihlettől. Elhelyeztük itt is a megemlékezés koszorúját és lassan, kimérten indultunk az autóbusz felé.
Visszautunk során még megálltunk Nagykárolyban, mert itt jártunkkor nem néztük meg Kaffka Margit szülőházát, Ady és Kölcsey iskoláját, ahol most közintézmények vannak.
Itt e sorok írója elszavalta Ady: „Üzenet egykori iskolámba” c. versét, amit annyiszor mondott az évzárók során.
Nyírbátorban is csodákban volt részünk. A nemesen szép, római katolikus minorita templomban, ami a kenyérmezei csata után épült, ide temették a győztes hadvezért, Bátori Istvánt. Három barokk oltára közül a Krucsay-oltár világhírű, egyedülálló alkotás. Milyen kicsi a világ itt találkoztunk Dr. Ottó Szabolcs professzor úrral is turistaként.
A református templom is felújítva várta látogatóit, és a művészeket, hiszen „Országos Zenei Napok” rendezvényének színhelye minden évben!
Estebédünket a 100 éves bátori Kakukk Étteremben fogyasztottuk el, a menüben szerepelt a „szabolcsi almás palacsinta „ is.
Már besötétedett, mikor lélekben feltöltődve, nagyjainkról még többet megismerve, jókedvűen értünk Nyíregyházára.
Kovács Istvánné
