Szűrővizsgálatok

Mi a vastagbélszűrés célja?

A vastagbélszűrés célja a vastagbélrák gyakoriságának és a vastagbélrák miatt bekövetkező halálesetek számának a mérséklése a tüneteket és panaszokat még nem okozó, tehát korai vastagbélrákok és a vastagbél mirigyes polipusainak felismerése és korai kezelése útján.

A vasgtagbél mirigyes polipjainak eltávolítása mintegy kihúzza a talajt a rák keletkezése alól, ily módon a vastagbélrák kialakulásának a megelőzését is szolgálja.

Vastagbélszűrés: milyen szűrővizsgálati módszerekkel rendelkezünk?

A daganatok és a polipok felfedezése, azaz a szűrés szempontjából fontos, hogy a azok a vastagbél melyik szakaszán helyezkednek el. A lakosságszűrés esetében, a nagyszámú tünet- és panaszmentes személyen alkalmazott szűrővizsgálati módszertől nemcsak az várható el, hogy alkalmas legyen a keresett elváltozások kimutatására és egyszerűen elvégezhető legyen, hanem az is követelmény, hogy a vizsgált személy számára ne okozzon fájdalmat, sőt kellemetlenséget is csak a lehető legkisebb mértékben. Csak így várható el, hogy a felkínált szűrővizsgálatot a magukat egészségesnek megélő emberek elfogadják.

Van-e a vastagbélszűrésre alkalmas és egyúttal elfogadható szűrővizsgálati módszer?

  • A rectalis digitális vizsgálat a legegyszerűbb, hagyományos módszer. Abból áll, hogy az orvos a végbélbe felvezetett gumikesztyűs ujjával körültapintja a végbél falát. Fogyatékossága, hogy csak a végbélgyűrűtől 7-10 cm távolságon belül elhelyezkedő polipok és daganatok az összes daganatok mintegy 40%-a - vehető így észre, a vastagbél magasabb szakaszain elhelyezkedők viszont nem.
  • Az ún. endoscopos módszerek alkalmasak a vastagbél magasabb szakaszaiban elhelyezkedő polipok és rákok felismerésére is. Az erre a célra szerkesztett, világítással ellátott optikai eszközöket felvezetik a végbélen át a vastagbélbe; segítségükkel láthatóvá válik a vastagbél nyálkahártyája, sőt, ha polipokat találnak, azokat a szem ellenőrzése mellett el lehet távolítani, vagy a daganatból mintát lehet kicsípni szövettani diagnózis céljára. A napjainkban használt vékony, hajlékony eszköz, a szigmoidoszkóp már 60 cm-re vezethető fel, így a vastagbél daganatinak már mintegy 60-70%-át elérhetővé és láthatóvá teszi. Mi több, a kolonoszkóppalmár a vastagbelet teljes hosszában át lehet vizsgálni. Ezek a módszerek a kivizsgálásban elengedhetetlenek, használatukat szűrővizsgálati módszerként azonban erősen korlátozza, hogy (1) csak a megfelelő műszerekkel felszerelt, gyakorlott szakorvos tudja elvégezni, ezért lakosságszűrés módszereként nem jöhet szóba; főleg pedig az, hogy (2) az eszközök felvezetése - ha nem is fájdalmas - a vizsgált személy számára nagyon kellemetlen; a szűrővizsgálatra kerülő tünet és panaszmentes személyek tűrőképessége nyilvánvalóan alacsonyabb, mint a betegeké.
  •    rejtett vér kimutatása a székletből vett mintából egyszerű, viszonylag olcsó, bizonyítottan hatásos szűrővizsgálati módszer:

A vastagbélszűrés módszere:

  • a rejtett bélvérzés kimutatása székletmintában

Mind a vastagbél nyálkahártyában kialakuló korai rákról, mind pedig a vastagbélrák rákmegelőző állapotának tartott mirigyes polipokról megfigyelték, hogy időszakosan és kismértékben vérzik. A vérzés megelőzi minden más tünet és panasz jelentkezését. Hosszú időn keresztül a vérezgetés csak olyan kismennyiségű, hogy a székletben szabad szemmel még nem is vehető észre, ámde érzékeny laboratóriumi módszerrel már kimutatható. A vér a vastagbél bármely magas szakaszáról ered is, megjelenik a székletben.

Miért kell három székletmintát vizsgálni?

A megfigyelések szerint a keresett elváltozás nem állandóan, hanem csak időnként vérezget, ezért nem vehetjük biztosra, hogy minden székletürítés alkalmával benne van a székletben a mikroszkopikus mennyiségű rejtett vér. A rejtett bélvérzés tettenérésének a valószínűségét megnöveli az, ha a vérzés kimutatását nem egyetlen, hanem több, egymást követő székletmintából végezzük.

Laboratóriumi módszer: a FECA-TESZT

  1. alkalmazott laboratóriumi (immunkémiai) módszerrel rendelkezünk, amely érzékenyen kimutatja a vér jellegzetes alkotórészeit (hemoglobin, albumin), ámde
  2. csak az emberi eredetű vért mutatja ki (az állati eredetű, tehát az étellel, például vörös húsok fogyasztása útján a szervezetbe került vért nem), ezért feleslegessé teszi azt, hogy a vizsgálat előtt napokon át diétázzék a vizsgálatra készülő személy.

A rejtett vér kimutatása a székletből vett mintából ma az egyetlen tömeges szűrővizsgálatra alkalmas, érzékeny és fajlagos módszer, amelynek hatásosságát tudományos módszerekkel bizonyították.

Hogyan zajlik a szűrővizsgálat?

A szűrővizsgálat több lépésből áll:

Személyes meghívás és tájékoztató a háziorvostól

Minden 50 és 70 év közötti férfi és nő háziorvosától posta útján, vagy személyesen eljuttatva - névre szóló, személyes hangú levelet kap, amelyben a háziorvos tájékoztatja a címzettet a szűrővizsgálat lehetőségéről, céljáról, módjáról, a várható eredmények jelentéséről és jelentőségéről, és a vizsgálat korlátairól is. A levéllel együtt kis csomagot: mintagyűjtő kazettákat is kap, amelyhez használati utasítás van mellékelve; ez leírja a tennivalókat, beleértve a mintavétel ajánlott módját, tárolását is.

A mintagyűjtő kazetta

A FECA-TESZT elnevezésű csomag 3 darab székletgyűjtésre szolgáló, műanyagból készült, 3 cm átmérőjű, lapos kazettát tartalmaz. A kazettának mindkét oldalán szorosan záródó, felpattintható fedele van. Az egyik oldalon a páciens-széklet feliratú fedelet felnyitva 8 mm átmérőjű széklettartály található; erre kell elhelyezni a három egymást követő napon a mellékelt eszköz segítségével a székletből vett csipetnyi székletmintát. A minta elhelyezése után a fedél zárásakor egy, a fedélen kialakított záródugóval a kazetta lezárható. (A kazetta másik oldalán lévő laboratórium feliratú fedéllel - amely alatt már vegyszerrel átitatott szűrőpapír-korong a kémiai reakciót szolgálja - a vizsgált személynek semmi tennivalója nincs!)

A kazetták visszajuttatása a gyűjtőhelyre

Ez a vizsgálat egyik kulcsfontosságú mozzanata, amely a vizsgált személy szíves közreműködését igényli: a kazettákat miután a rajta lévő címkére ráírta nevét és a kért adatokat juttassa vissza a meghívó levélben megadott címre, vagy címek egyikére! (A kazettákat a gyűjtőhelyről a megfelelő laboratóriumba szállítják.)

A szűrővizsgálat eredményéről és az esetleges további tennivalókról a vizsgált személy a háziorvosa útján kap értesítést. Ha az eredmény negatív, 2 éve elteltével a szűrővizsgálat megismétlését ismételt helyezik kilátásba.

A vizsgálat eredménye nem negatív?

A nem negatív szűrővizsgálati eredmény nem jelent egyértelműen pozitív eredményt. Csak annyit jelent, hogy a székletmintában vér nyomai mutathatók ki. A vérzés eredetét további vizsgálatokkal kell tisztázni.

A vizsgált személyt - a további tisztázó vizsgálat elvégzése céljából - háziorvosa egy olyan kórházba utalja be, ahol kolonoszkópos vizsgálatot tudnak végezni. Ezzel a vastagbélbe a végbélnyíláson át felvezetett vékony, hajlékony optikai eszközzel a vastagbél nyálkahártyája a vastagbél teljes hosszában láthatóvá tehető, azaz a szem ellenőrzése mellett centiről-centire végig tudják nézni, és így meg találni a vérzés eredetét. Ezzel a vizsgálattal minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a vastagbélben van-e, vagy nincs-e vérző polip, vagy daganat. Ha polipot találnak, azt egyúttal el lehet távolítani. Ha daganatot találnak, gondoskodnak a további szakorvosi ellátásról.

Mennyire megbízható a rejtett bélvérzés kimutatása, mint szűrővizsgálati módszer?

A szűrővizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmény az, hogy kellően érzékeny legyen, azaz megbízhatóan mutassa ki a székletmintából a rejtett, tehát szabad szemmel észrevehetetlen vérzést, továbbá kellően fajlagos legyen, azaz csak akkor eredményezzen pozitív leletet, ha a székletmintában rejtett vér van.

A székletbeli rejtett vér kimutatására alkalmazott laboratóriumi módszer, a FECA-TESZT kellően érzékeny: pozitív eredményt ad, ha a székletmintában akár csak kis mennyiségű vér van. Az eljárás azonban csak a vérző daganatot, vagy polipot tudja kimutatni; elfordulhat tehát tévesen negatív vizsgálati eredmény is akkor, amikor a vastagbélben van ugyan daganat, vagy polip, az azonban egyáltalán nem, vagy a mintavétel idején éppen nem vérzik. Számolni kell tehát azzal, hogy a negatív eredmény nem jelent garantáltan daganat-mentességet. Fontos ezért, hogy ha emésztőszervi panaszai vannak, a vizsgált személy negatív bélvérzés-vizsgálat birtokában is forduljon orvoshoz!

A laboratóriumi módszer kellően fajlagos is, ami azt jelenti, hogy csak akkor ad pozitív leletet, ha a vizsgált székletmintában emberi eredetű vér van; a vizsgálat előtt fogyasztott hús tehát nem zavarja meg az eredményt. Ennek ellenére számolni kell tévesen pozitív eredményekkel is, hiszen vér nemcsak daganatból, vagy polipból kerülhet a székletbe, hanem a belek más elváltozásaiból is (például gyulladásos betegségek, fekély, aranyér). Pozitív szűrővizsgálat után a vérzés eredtét szakorvosi kolonoszkópiás vizsgálattal kell tisztázni.

A családorvosok feladatai a vastagbélszűrésben

Az alapellátás szakszemélyzetének jelentős adminisztratív és egészségnevelői feladatai vannak az egészségügyi ellátórendszer által szervezett a szűrés működtetésében. Ennek érdekében elvárható tőlük, hogy

  • legyenek tisztában a szervezett szűrés szakmai és szervezési irányelveivel, a szűrővizsgálat utáni beutalási rendszerrel, és a betegkövetésben rájuk háruló feladatokkal; építsenek ki szoros munkakapcsolatot a területi szűrési koordinátorokkal és a szűrőállomás szakszemélyzetével, működjenek együtt a szűrésre behívási menetrend összeállításában és végrehajtásában;
  • vezessenek külön nyilvántartást a körzetükben regisztrált, az életkor alapján szűrésbe bevonandó (50-70 év közötti) férfiakról és nőkről; időről-időre vezessék be a szűrési korcsportba belépők adatait, és töröljék az abból kilépőket; tartsák nyilván a szűrésben részesültek szűrővizsgálati eredményeit és követési adatait;
  • a székletminta gyűjtésére szolgáló kazettákat tájékoztató levél kíséretében jutassák el a címzetteknek;
  • személy szerint tartsák nyilván a szűrővizsgálaton részt vett és bármely okból részt nem vett személyeket; személyes kapcsolataik felhasználásával motiválják és stimulálják a meghívottakat arra, hogy elfogadják az ajánlott szűrővizsgálatot; vegyenek fel kapcsolatot a részvételt, vagy a mintagyűjtő kazetta visszajuttatását megtagadókkal, és beszéljék rá őket a részvételre és az együttműködésre;
  • tanácsaikkal segítsék át a szűrővizsgálaton résztvevőket az előadódó nehéz szakaszokon (mint az eredményre várakozás ideje, visszahívás további tisztázó vizsgálatokra, pozitív vizsgálati eredmény közlése), és nyújtsanak számukra lélektani támogatást, ha elbizonytalanodnak, szorongások, vagy félelmek támadnak bennük;
  • mindennapos orvosi munkájuk részeként a személyes és családi kórelőzmények felvétele során rákérdezéssel szűrjék ki azokat, akik a vastagbélrák keletkezése szempontjából fokozottan veszélyeztetettek. Ezeket tartsák nyilván, és a lakosságszűréstől függetlenül időről-időre ellenőrizzék őket.

Kik a vastagbélrákra fokozottan veszélyeztetettek?

A vastagbélrák pontos okát nem ismerik, de egyes kockázati tényezők jól ismertek. Fokozott kockázatot jelent:

  • a vastagbélrák előfordulása a közvetlen, egyenes ági rokonok között (szülő, testvér, gyermek);
  • a vastagbél-polipok előfordulása a család több tagjában;
  • a korábban diagnosztizált vastagbélbetegségek (daganat, mirigyes polip, gyulladás, különösen a hosszabb ideje fennálló vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa, és az ún. Crohn-betegség).

Az ilyen fokozottan veszélyeztetett személyeknek nincs ugyan okuk az aggodalomra, hiszen közöttük a vastagbélrák kialakulása bár gyakoribb az átlagosnál nem igazán gyakori. Mégis ajánlatos, hogy azok, akiknél e kockázati tényezők valamelyike fennáll, rendszeres (évenkénti) orvosi ellenőrzésen vegyenek részt, esetleg genetikai szűrővizsgálatban is részesüljenek. Tanácsért forduljanak családorvosukhoz.

Hogyan épül fel a lakossági vastagbélszűrés rendszere?

Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 2,5 millióra tehető az 50-70 év közötti, tehát a rendszeresen kétévente ismételt vastagbélszűrésre igényt tartó férfiak és nők száma. Ez azt jelenti, hogy ha - a nemzetközi tapasztalatok alapján feltételezve e korcsoportokba tartozók mintegy fele részt vesz szűrővizsgálaton, az egészségügyi ellátórendszernek évente mintegy 600.000 szűrővizsgálat elvégzésére képes rendszert kell létrehoznia és működtetnie, a megkívánt vizsgálati és kezelési héttér biztosítása mellett.

Ez a szűrővizsgálati rendszer illeszkedik az egészségügyi ellátórendszerbe és a családorvosi rendszerre épül. A szűrősre jogosultak nyilvántartását és mozgósítását, valamint a székletminta gyűjtésére szolgáló kazettákat a háziorvosok juttatják el a náluk regisztráltak számára.

A laboratóriumi FECA-TESZT-eket pályáztatás útján kiválasztott, szakmai szempontból alkalmasan felszerelt és kellő szakképzett személyzettel rendelkező kórházi laboratóriumokban végzik el. Ha a szűrővizsgálat eredménye nem negatív, a szükséges eszközö (kolonoszkópiás) vizsgálatokra a gyomor-bélbetegségekre szakodosott, ún. gasztroenterológiai szakellátás keretében kerül sor.

Az egészségügyi miniszter a népegészségügyi méretű onkológiai szűrővizsgálatok országos szintű bevezetésének és működtetésének irányításával az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) bízta meg, amely a feladatot a megyei ÁNTSZ Intézetek bevonásával látja el. A feladatok összehangolására országos szűrési koordinátort, valamint megyei szűrési koordinátorokat nevezett ki. A személyes meghíváson, szükség esetén visszahíváson, és betegkövetésen alapuló rendszer működtetése céljából a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok figyelembe vételével országos és területi szűrési nyilvántartásokat hozott létre és működtet, amely szűrővizsgálatra meghívandók személyek listáját, a megjelenteket és a meg nem jelentek listáját kezeli. A területi szűrési nyilvántartások és a családorvosi hálózat között munkakapcsolat áll fenn.

Mennyibe kerül a vastagbélszűrés?

A szűrővizsgálat a résztvevők számára ingyenes.

A lakosságszűrés rendszerének működési költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi kormányzat Egészségbiztosítása Alapja fedezi.

Amennyiben felmerül Önben, hogy érintett - azaz vastagbél betegségre utaló előjeleket észlel magán- keresse fel házi orvosát.