2017.07. 04.
Vonattal délre értünk Bajára, míg várakoztunk a szekszárdi tovább utazásra, Baja főterén kampányoltunk az ősztöl kezdődő vastagbél szűrésen való részvételre.
A Szekszárd vasút állomásán rögtön megszereztük az első pecsétet Itt kellemes meglepetés ért bennünket, a Szekszárdi ILCO tagjai hűtött üdítőkkel vártak bennünket! Jó volt találkozni, beszélgetni! A városból kiérve, a a Sárközi összekötő csatorna mentén haladtunk a Sió gátján végig biciklizve, 33 fokban, mígnem elértük Bárányfokra, ahol a Gemenci trófea múzeumnál pecsételtünk.A gáton továbbkerekezve, már ereszkedett le a nap, mikor Keselyűsre értünk. A pecséthelyet keresvén találkoztunk egy fiatal emberrel, aki szintén biciklis volt. A turisták ismeretlenként is régi ismerősként üdvözlik egymást, most is így volt. Beszélgetés közben elmondta, hogy 11 szer műtötték agydaganattal,- érződött a beszédén és mozdulatain,- és nem adja fel! Mi is erősödtünk általa! Az erdészeti épület falán volt a következő bélyegzőhely. Már esteledett., de elindultunk Baja felé, még újabb 20 km a töltésen és egy része erdőben. Asszonyfalvánál úgy döntöttünk, már nem lépjük meg a további utat, mert éjjelbe csúszik az érkezés át az erdőn.Sátrat vertünk egy kedves erdész házaspár portáján, akik a kerítésen belül jelölték ki számunkra a sátorhelyet, mondván: a vaddisznók ide fognak jönni éjjel, a házat körülvevő kerítés tövébe nőtt vadalmákat enni. Három méter választott el bennünket a vacsorájuk helyétől, és elég kis vékony kerítés, a lakmározást végig hallgattunk.
Reggel jobban szemügyre vettük az Asszonyfalván felállított emlékművet, Imre tábori "tűzhelyén" készített kávéja után elindultunk Baja irányába!
