Forrás:https://marieclaire.hu/
Chadwick Boseman halála ráirányította a figyelmet a vastagbélrákra, amely annak ellenére az egyik leggyakoribb halálhoz vezető ráktípus, hogy az egyik legjobban gyógyítható lenne, ha időben észrevennék. Ráadásul nem igaz, hogy ez az idősebb korosztály betegsége. Miért követel annyi életet a vastagbélrák, és miért emelkedik félelmetesen a megbetegedések száma a fiatalok körében?
43 éves korában halt meg Chadwick Boseman, a Fekete Párduc főszereplője a vastagbélrák miatt. Rengeteg kérdés visszhangozhat az emberek fejében, amelyre félnek választ kapni, ahogy félelmetes azzal szembesülni, hogy fiatal emberek is belehalhatnak a betegségbe. Sőt, egyáltalán, hogy megbetegedhetnek vastagbélrákkal! Magyarország listavezető Európában mindkét nemben a vastagbélrák miatti halálozásban, pedig az egyik legjobban gyógyítható ráktípusról van szó. Ha időben észreveszik.
Nem az idős embereket érinti leginkább?
Bár az estek nagy részét idős embereknél diagnosztizálják, sokkal félelmetesebb a szakemberek szerint az a tendencia, hogy a fiatalok körében évről évre erősen növekszik a betegek száma. Ezzel szemben a 65 év felettieknél a vastag- vagy végbéldaganattal diagnosztizáltak száma csökken, valószínűleg a rendszeresebb szűrővizsgálatok miatt. Ám a fejlett világ országaiban még így is a második helyen áll a rákos megbetegedések miatti halálozási statisztikákban.
„Bár biztosat nem jelenthetünk ki, de sok páciensnél az elhízás, diabétesz, dohányzás vagy a családi kórtörténet szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Ám nem mindenkinél vannak meg ezek a rizikófaktorok” – mondta dr. Robin B. Mendelsohn onkológus, rákkutató, aki évek óta tanulmányozza a rettegett betegség fiatalkori kialakulásának okait, rizikófaktorait.
Mikor ajánlott a szűrés?
45 éves kor felett mindenkinek fontos lenne a rendszeres vastagbélrák szűrővizsgálat. Ám akinél a családi kórtörténetben előfordult már bélrákos megbetegedés, korábban, 40 évesen, vagy tíz évvel azelőtt célszerű elkezdeni a rendszeres vizsgálatokat, amikor a családtagnál jelentkezett a betegség. Dr. Mendelsohn azoknak is javasolja a korai szűrővizsgálatokat, akik valamilyen gyulladásos bélbetegségben, colitis ulcerosában vagy Crohn-betegségben szenvednek, vagy korábban medencetáji, alhasi sugárkezelésen esetek át.
„A betegség korai észlelése hatalmas különbséget jelent – hívta fel rá a figyelmet az onkológus. – Az ötéves túlélési arány a fiatal embereknél korai diagnózis esetén 94 százalék.” Ahogy időben csúszik a diagnózis, úgy csökken a túlélési arány: a betegség későbbi stádiumában már csupán 20 százalék lehet. A korai diagnózis az élet és halál közötti különbséget jelenti.”
Chadwick Bosemannél 2016-ban diagnosztizáltak hármas stádiumú vastagbélrákot. Ebben a fázisban dr. Mendelsohn szerint a teljes gyógyulás esélye 60-80 százalék, attól függően, a tumor mennyire reagál jól a kemoterápiás kezelésre, mennyire műthető.
Milyen tünetekkel forduljunk azonnal orvoshoz?
A leggyakoribb tünet a végbélnél és székeléskor észlelt vérzés. Szintén sok esetben fordul elő hasmenés, a bélműködés megváltozása, sötét színű, ragadós széklet, vérszegénység, alhasi fájdalom vagy görcs, hányinger, hányás, megmagyarázhatatlan fogyás. „Ha úgy érezzük, hogy valami nincs rendjén, ám megfogalmazni nem feltétlenül tudjuk, akkor van miről beszélnünk az orvosnak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert elfoglaltak vagy mert fiatalok vagyunk” – figyelmeztetett az onkológus.
Miért késik a diagnózis a fiataloknál?
A fiatalabb korosztály tagjai körében azért is emelkedik rohamosan a vastagbélrák okozta halálozás, mert hajlamosak eltitkolni a panaszaikat, figyelmen kívül hagyni. 50 év alatti betegeknél a diagnózis felállításához az első tünet megjelenésétől számítva átlagosan 271 napra van szükség, míg 50 éves kor felett 29 nap alatt kiderül a betegség.
„Az orvosok és a fiatalok sem gondolnak rá, hogy rák lehet – mondta dr. Mendelsohn. – A szűrés csak egy része ennek. A fiataloknak gyakran évek óta vannak tünetei. Ám úgy gondolkodnak, hogy 30 évesen mi baj lehetne velem? Majd elmúlik. Emellett nagyon fontos késleltető tényező a szégyenérzet. Kimondani, hogy a végbélnél vérzek.”
Nagyon erős visszatartó erő a szégyen.
„Senki sem szeret vérezni, különösen nem a hátsó felénél. Főleg nem a fiatalok, akik nem akarnak erről beszélni vagy felfedni ezt az információt, még egy orvossal is. Ez érthető. Ám nagyon fontos, hogy megváltoztassuk ezt a kulturális gátat. Rendben van, ha ennek a bizonyos területnek a fájdalmáról beszélünk, vagy vérzésről, vagy szorulásról, vagy hasmenésről.”
Ugyanakkor az orvosoknak is komolyan kell venniük azt a lehetőséget, hogy a fiataloknak is lehet bélrákos megbetegedése a szakértők szerint. „Ha egy 75 éves páciens érkezik azzal a panasszal, hogy végbéltáji vérzése van, azt mondjuk: menjünk biztosra, és zárjuk ki a bélrákot – mondja dr. Mendelsohn. – Amikor egy fiatal fordul az orvoshoz hasonló tünetekkel, gyakran azt kapja válaszul: ez csak aranyér vagy a munkahelyi stressz. A tünetek pedig hosszú, hosszú hónapokig, évekig fennállnak, amíg az egyes stádiumból hármas, négyes nem lesz.”
Ha végbélrák diagnózist kap egy fiatal, nem kell és nem szabad szégyenkeznie miatta, ahogy dr. Mendelsohn is rámutatott: „A figyelem felhívása és a stigmák megszüntetése, ezek az információk életeket menthetnek. A titkolózás nem a jó út.”
