II/7. Túranap

2017.  08. 17. Nyírbátor- Kisvárda – Cigánd 83 km

Az igazsághoz, és a tényekhez hozzátartozik, hogy a mai napon végül is Cigándig mentünk, mivel olyan hamar megtettük ezt a 47.5 km et. Kisvárdáig, ez a Kék könyv szerinti szakasz.. Elmegyünk Cigándig, Így holnap reggel korán indulhatunk Sátoraljaújhelyre, végcélunkra! Még pigymallott ,- mondta volt a nagymamám,- mikor elindultunk Nyírbátorból. Tovább a kerékpárúton mentünk, még a városon túl is. A város szélén épült a Coloplast forgalmazó cég

újabb gyára, és annak a közúti jelző táblájánál fotózkodtunk. Láttuk a nagy üzemet is, kb két km re volt, de nem vesztegettük az időt, tovább hajtottunk. Nyírderzs irányába mentünk, jó minőségű aszfalton. Itt egy élelmiszer boltban bélyegeztünk. Kántorjánosi következett, Gálné Furkó Magdika csoporttársunk, volt nyírbogdányi szomszédom ide jött férjhez. Vajon melyik házban lakik?  Elmeséltem neki, hogy ott jártunk és sajnálta hogy nem mondtam előre, mert várt volna bennünket vendégségbe.

A Vajai –víztározó mellett elhaladva, aminek partjára szép víkendházak épültek, elértük Vaját.

Itt meg kell említeni a Vajai – víztározó értékeit.  A Hotobágyi Nemzeti park Igazgatósága alá tartozik. 78 hektáros természetvédelmi terület. Észak.-Nyírség déli részén. Az állóvíz természeti értékét a benne lévő úszóláp szigetek jelentik, botanikai ritkaságokkal, pl. tarajos pajzsika, kúszó csalán.. Zoológiai szempontból a 18 fajt számláló vízi poloska faj számít kuriózumnak.

Vaja rendezett, hagyományokat az épületeiben is ápoló település. Már a 14. szászadtól a Vay család birtoka egészen a 20. századig. Fő látványossága a Várkastély, amelyet a 16. században emeltek. A kastély homlokzatát 17. századi sgraffito díszíti. Védett kertjében szoborpark van, a Rákóczi szabadságarc kiemelkedő alakjaival. Bélyegzőhely.

A 41 es főúton mentünk tovább, Nyírkarász irányába. Szép, rendezett község, készülődnek az augusztus 20 i ünnepségre. Ez a népi építészet, a parasztházak eredeti épségükben szépen felújítva muskátlis ablakokkal várják az idelátogatókat. Ez a tájvédelem az egész Északkeleti Nyírségre jellemező. Bélyegzünk. Innen egy szilárd burkolati úton  megyünk tovább.

Beértünk Gyulaházára. Nagyon rendezett település, már  a bejáratnál nagy transzparensen fogad bennünket Farkas Bertalannak, az első magyar űrhajósnak a fotója, emléktáblája, aki a falu szülötte. Egy élelmiszer üzletnél álltunk meg, bélyegzőhely volt, egy kis pihenő , itt reggeliztünk még egy kicsit későn! Megnéztük a Farkas Bertalan emlékházat, és a főtéren felállított repülőt. Látszott hogy a falunak nevezetes szülötte van, minden nagyon szép, rendezett volt.

Hajtottunk Kisvárda felé. Anarcson keresztül mentünk, el voltam csodálkozva, Nyírségi lány létemre,  hogy ez a Felső Nyírségi térség is mennyit fejlődött, kétsávos autóutak, felüljárók,  kerékpár utak vannak, és a település belsők is megújultak, emeletes iskolák, egészségügyi központok, szennyvíz, - csapadékviz hálózatok.

Kisvárdán vagyunk. Nem mesze a záhonyi határtól, Fényeslitkétől, fontos, gazdaságilag is számottevő, kiemelt övezet.  Nem néztünk nevezetességeket. A Várfürdő előtt elmentünk, jó lett volna fürödni egye, de nem volt időnkl.

A vasút állomáson van a bélyegző, de mielőtt oda erünk Imre bement egy hasznát bicikli boltba, szétnézni. Drágák voltak. Én a bolt előtti kirakodásban kitett hatalmas fotelban vártam,  „perzsaszőnyegek között” hogy vásárol. Nem volt alkalmas járgány. Tamás elment már a vasút állomásra.

Vasutállomás. Pecsételünk… Már nem sok pecsét kell..

Bemegyünk a kantinba. Én rendelek, már elférfiasodtam  a túra során..

Hideg sört kérünk, én is. Nagyon jól esett.. Fel emlegettem Dömöst, hogy életemben nem esett jól ital, mikoris ,megmásztuk a RÁM-szakadékot.

Menni kell. Mivel hamar teljesítettük a távot, tovább megyünk Cigándig, és reggel már a végcél felé megyünk.

Iszonyatos meleg volt. A levegő rezgését lehetett látni.

Kisvárdát elhagyva, jó hosszan mentünk, míg Tiszakanyárba értünk. Meg sem álltunk addig.

Arra nem volt időnk, hogy tudatosuljon bennünk, hogy az utolsó szakaszban vagyunk.

Hajtottunk. Nem volt átmenet a lelkünkben Kisvárda és Sátoraljaújhely között. Tiszakanyár és Cigánd között nagy a távolság. Nehezen viseltük a meleget. Sokat segített viszont, hogy Tiszakanyártól Cigándig kerékpár út volt kiépítve. Ez már a Tisza- túrizmus hatása, hogy kerékpárral is le lehessen jutni a Tiszához. Miközben nagyon meglepett, hogy Cigándhoz vezető út, és azok mentén parkosított, faszobrokkal, ellátott kerékpár út vezet, jó aszfalt, ez is a Tisza túrizmus része. A Cigándi nagy Tisza-hídhoz értünk, nem kompon mentünk, mert az idő lett volna. Élveztem a nagy hidat, már el szerettem volna jönni életben látni!

vissza            tovább

Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.