Vákuum kialakulásának előzményei:
A zsák felragasztása után, tenyerünk melegével fokozzuk a tapadást. Mindeközben a zsákban nem marad levegő, ha marad is az előbb utóbb a szénszűrőn keresztül távozik. A zsákot alkotó elő- és hátoldali fólia összetapadva várja a széklet érkezését. A zsákban viszont nincs hely. Ha a széklet zsákba érkezését, nem előzi meg bélgáz, ami szétválasztja a két fóliát, akkor a széklet megemeli az alaplapot és előbb utóbb az alaplap szélső peremén utat tör magának a széklet és az alsónemüben landol.
A jelenség jobban megérthető, ha az olvasó elvégzi a következő kisérletet:

Ha kiszúrjuk a zsák felső fóliáját egy szöggel (tűvel való kiszúrás nem elég)

akkor az előbbi kisérletet elvégezve a lyukon levegő áramlik be. Így a széklet már akadálytalanul a zsákba jut.

Kérem végezzék el a fenti kísérletet, a tapasztaltak elgondolkodtatják és érthetőbbé válik minden további magyarázat.
Ilyen lenne az ideális zsák, a gravitáció hatására a széklet akadálytalanul a zsák aljába jutna. Így vagy ehhez hasonlóan azonban csak akkor áll a zsák, ha gázt - levegőt tudunk a zsákban tartani. Azaz igyekezzünk a zsákot "ballonos" állapotban tartani. Ehhez a zsákon lévő szénszűrőt le kell ragasztani. (a ragasztó levételével illetve visszaragasztásával szabályozzuk a ballonos állapotot)
A folyamat ábrázolása fázis képekben. (katt a képre)

Joggal vetődik fel a kérdés az olvasóban, hogy ha kilyukasztjuk a zsákot a lyukon át szag veszi körül a zsákot.
Lezárás ragasztóval Lezárás hajcsattal. (a hátoldali fóliához szorítjuk a lyukat)
Lezárás gemkapoccsal A belső oldal kiszúrása
Kiszúrás a belső oldalról, ha a hasfolhoz ragasztuk, tulajdonképpen le is zárjuk a lyukat.

Németországban gyártanak egy nyitható - zárható szeleppel ellátott zsákot. Vákuum kialakulásakor kinyitható.
A fenti animáción megpróbálom megértetni a vákuum jelenségét. A kilyukasztott, majd lezárt lyukú zsákba üveggolyót teszek, amely feltapad a vákuum hatására a sztóma körül. A leragasztott lyuk szabaddátétele után a golyók a zsák aljába esnek.